A Transzvalorizáció Gnosztikus Kongresszusának nyitóbeszéde
Agra - India – 2008 október
Oscar Uzcategui Quintero úrnak, az AGEAC Nemzetközi Koordinátorának
beszéde 2008 október 24-én

Samdhong Rinpoche Excellenciás úr, a száműzött Tibeti Kormány Miniszterelnöke, Őszentségének a Dalai Lámának közvetlen képviselője.
Ennek a nagyszerű kongresszusnak a kedves szervezői, Kamal Nagraj úr és Geetika Nagraj asszony.
Szeretett testvéreim a Spanyolországi Triumvirátusból: Miguel Ángel E. úr (Országos Elnök), Andrés V.F. (Országos Alelnök), Jaime M. B. úr (Országos Titkár).
A világon minden Országos Triumvirátus részét képző tisztelt testvéreim.
Gnosztikus misszionárius testvérek és nővérek, gnosztikus testvérek és a szervezetünk szimpatizánsai, Inverenciális Béke!
A Gnózis története a magasba emelkedik most és különlegesebbé válik, mikor ezen szép ország isteneinek a szállásánál tarthatjuk meg ezt a nagyszerű eseményt, amely mérföldkő lesz az emberi gondolkodás jövőjében.
Agra ezen városában található a világörökség egyik legszebb műemléke, amely most kitárta előttünk kapuit, hogy a Samael-i Gnózis által ismét megadjuk a lehetőséget az emberi szíveknek, hogy egy filozófiai és misztikus eszmecsere fóruma legyen itt, amely segíteni fog benne, hogy hozzájáruljunk a XXI. századi ember jövőjéhez.
Egy misztikus összejövetelen egybegyűlve, az évezredes India Dioszkuroszai keblükbe kívánnak fogadni, hogy most egy felsőbb szakaszát kezdjük meg a köves utunknak, amely fényesen és győzedelmesen kell elvezessen minket a Mindenható Lény leírhatatlan magasságaihoz.
Kétségtelen, kedves barátaim, szimpatizánsok és gnosztikus testvérek és nővérek, a Gnózis az elveszett láncszem, amely konkrét, pontos és gyakorlati megvilágításba helyez minden filozófiai, misztikus és vallásos áramlatot, az egész világból, amelyben élünk és létezünk.
Nagy lendülettel léptünk be az elektronika és az Űr korszakába; és, amikor a bolygó hatalmai arra készülnek, hogy más, szomszédos bolygókon kezdjenek élet után kutatni, a földi Homus ezzel párhuzamosan fejlődésének legnagyobb krízisén megy át.
Miközben a teljes emberi genom kódját megfejtik, az emberi társadalmak ironikus módon nagy zavarba vannak süllyedve és valódi belső űrbe, amely gyakorlatilag az önmegsemmisítéshez vezet és Terra anyánk elpusztításához.
Az emberiség történetében sohasem láthattuk a lelki gyökereink ilyen mély feledését és az összes etikai elv megszegését, amelyek az emberi méltóságnak biztosítanak kereteket.
A tanulmányaink kizárólag azon transzcendentális értékek regenerálása felé irányulnak, amelyek igazolják annak a létét, amit civilizációnak nevezünk.
Mégis, nem nevezhetjük civilizációnak a barbarizmust, amelyet nap mint nap figyelemmel kísérhetünk a világunk minden sarkában.
Nem beszélhetünk civilizációról, amikor népek ezrei szenvednek az éhségtől, szomjúságtól, és a politikai és szociális káosztól.
Nem tartozik a civilizáció körébe az a dolog sem, hogy egyik vagy másik országot gazdaságilag elfojtják, azzal a gonosz szándékkal, hogy megannyi másikat gazdaggá és erőssé tegyenek.
A valódi civilizáció akkor kezdődik, amikor az emberi faj képes megmagyarázni valódi eredetét, honnan jön, miért létezik, és merre kell továbbhaladnia. Az ember tisztán az élvezetek keresésének az ördögi körébe lépett, elfeledve, ahogyan helyesen mondta a bölcs Salamon, azt a dolgot, hogy a végletekig fokozott élvezet csak fájdalmat okoz, és azt is, hogy „amikor az élvezetet kell megítélni, mi, emberek, nem vagyunk elfogulatlanok”.
Sajnos mindenhol láthatjuk a technológiai-katonai versengést, bizonyos országok mások ellen, és mindenki mindenki ellen. Kétségtelen, hogy ez egy egyértelmű jel, ami arról szól, azt jelzi most, hogy milyen képtelen irányba haladunk, Bábel Tornyának az építése felé, amelyről a keresztény-héber Szentírások beszélnek.
A jelenlegi világ, kedves testvérek és barátok, akik sokféle tájról érkeztetek erre a filozófiai összejövetelre, a világ maya fogja, a Tudat közös álmának a fogja, ahogyan az isteni Siddharta Gautama Sakyamuni hangsúlyozta.
A lehető legsürgetőbb szükségünk van rá, hogy visszatérjünk az eredeti kiindulópontba. Arra van szükségünk, hogy visszaszerezzük a belső, mély Lényünket, hogy így érjük el a valódi emberi identitást. A gnosztikus elvek, szerencsére, három alapvető jellemző vonással rendelkeznek:

- Első: egy felsőbb logikára épülnek, amely egy forradalmi módszertanná változtatja őket.
- Második: száz százalékban ellenőrizhetőek, az emberi konglomerátum bármely szociális rétegében, faji, bőrszínbeli, hitbeli vagy nemi megkülönböztetéstől mentesen.
- Harmadik: minden pillanatban időszerűek, bármely évszázadban, bármely évezredben.
Mindig azt mondták a filozófia ortodoxiájában, hogy a Gnózis rejtélyesen mindig megjelenik, mikor a világunk egy általános krízisen esik át, és amikor megjelenik, azért van, hogy új utakat, új útvonalakat mutasson az embertömegeknek, akiknek a dolgok egy új rendjére van szükségük...
A teljes tartalma a védikus bölcsességnek, a buddhizmusnak, a lámaizmusnak, a judaizmusnak, a taoizmusnak, stb., elsősorban gnosztikus, mivel minden pillanatban a Lény rejtélyét, a Lény talányát, a Lény mindenhol jelen levő valóságát törekszik megfejteni.
A Lény a Lény, és a Lény létezésének az értelmét magában a Lényben kell keresnünk, mondta a tegnapi, a mai és a mindenkori Gnózis. A Lény túl van az elmén, túl az intellektuson, túl az érzelmeken és hangulatokon. A Lény az istenségből a mindannyiunknak külön megfelelő rész, és amelytől az önmegfeledkezés miatt váltunk el.
Mindannyian azért gyűltünk itt össze, mert lelkünk teljes erejéből el szeretnénk mondani a világnak, hogy meg lehet találni a kijáratot a labirintusból, amelyet a tévesen embernek nevezett racionális emberszabású készített.
Azért vagyunk itt, hogy ismét megtiszteljük a Nagy Avatárt és Maitreya Buddhát, Nt.M. Samael Aun Weor-t, a kortárs gnosztikus antropológia Atyját és a Szervezetünk örök Elnökét.
Örök dícséret és dicsőség ennek a nagy bölcsnek, aki körül forognak a tanulmányaink! Dicsőség annak, aki lehetővé tette, hogy összekössük a keleti féltekét a nyugati féltekével, a gondolkodást és a lelket összebékítő szent doktrínája által, amely elválaszthatatlan részei mindenkinek és mindannyiunknak, akik itt vagyunk!
A Gnózis önmagát úgy határoza meg, mint egy felszabadító ismeret; és, valójában, amikor határozottan alkalmazzuk, néhány pillanaton belül élvezhetjük az eredményeit, bárhol is lennénk, bárhová mennénk.
A Gnózis nem tartozik kizárólagosan a világunk egyetlen földrajzi szélességéhez sem, mivel minden idők mindazon nagy filozófiai és spirituális nevelőinek a tanításainak a középpontjában virágzik, akik inkarnálták a belső valóságukat.
A forradalom, amelyet a Gnózis ajánl, a Tudat forradalma, és ezt Három Alapvető Tényező alkotja, amelyek:
- A gyökeres halála minden embertelen elemnek, amelyet magunkban hordozunk.
- A második születés avagy azon pszichikai struktúrák létrehozása, amelyek lehetővé teszik a tér felsőbb dimenzióiban folyó élet közvetlen felfogását.
- Áldozat az emberiségért, ami nem más, mint a harc a testvérünkért, az ember anyagi és szellemi jólétéért.

Mindezek csodálatos együttese fogja megadni nekünk a valódi szabadságot, a szó legigazibb értelmében.
Barátaim, nem azért jöttünk ide, hogy egyszerűen csak nézzük, mi történik, és azért sem, hogy lényegtelen és kétértelmű fecsegéssel vesztegessük az időnket.
Azért jöttünk, hogy figyelmesen tanulmányozzuk az emberi szenvedés okait, a háborúk okait, a testvérek közötti gyűlölet okát, az éhínség okát, az ideológiai, politikai, szociális vagy vallási zavar okát, amelyek rémisztő csapással fenyegetik létünk minden napját.
Tibeti testvéreink több évszázada hatalmas és erős kulcsokat hagytak ránk, hogy elérjük azt, amit mi, gnosztikusok, a Lény benső Önmegvalósításának nevezünk.
Buddhista testvéreink utat mutatnak nekünk, hogy elérjük a mindannyiunkban meglevő benső Buddhát. Gnosztikusként azt az utat mutatjuk, amely a benső Krisztus meghódításához vezet. Mindkét út elengedhetetlen a várva várt teljes Megszabadulás eléréséhez. Senki sem juthat el Krishna vagy a benső Krisztus Királyságába, anélkül hogy előtte megismerte volna az Atmant, a Bensőt, a belső Buddhát.
Hasonlóképpen, a héber bölcsesség a Kether, a héber Kabbalából a Napok Vénjének a Koronáját ajánlja fel, és senki sem érheti el, hogy megkapja, anélkül hogy inkarnálta volna a hőn szeretett fiút, a benső Krisztust, az isteni Hokmah-t.
Arra van szükségünk, kedves testvérek és barátok, hogy transzvalorizáljuk a Tanításunkat, hogy hússá és vérré tegyük mindezeket a különféle csodálatos ismereti forrásokat, amelyek az isteni kegyelem által adattak meg számunkra.
Azonban mi magunk voltunk azok, akik megvetettük és bíráltuk az értékes hozományát Tsong-kha-pa-nak, Mózesnek, Buddhának, Jézus Krisztusnak, Konfuciusnak, Lao-ce-nak stb.
Most, a szent gnosztikus Pátriárka, Nt.M. Samael Aun Weor szent tollának hála, felfedték nekünk az önmegismerés minden kulcsát és ereklyéjét, és manapság már nincs több kifogásunk, hogy elkerüljük a felelősségünket az istenek és a történelem előtt.
A történelme kell megítélje ezt az emberi hangyabolyt, és számot kell adnia a mostani jellemzőjéről, amellyel a jelenben rendelkezik, és ami nem más, mint a kegyetlenség.
Itt most újból talpra álltunk, hogy világos tanúságot tegyünk az utókornak a gnosztikus posztulátumok erejét és képességeit illetően.

A kongresszusunk neve a „Gnosztikus transzvalorizáció kongresszusa”, mert ténylegesen eljött a felsőbb pillanat, hogy mélyen átértékeljük a Tanításainkat. Ehhez időszerűnek bizonyulnak az alapító Elnökünk, Nt.M. Samael Aun Weor szavai:
Ha nem dolgoznak a Tanításokkal, amelyeket itt adunk, és a Harmadik Szobában, és amelyeket a könyveinkben ismertetünk, kétségtelen, hogy nem lehet megérteni a gnosztikus ezoterikus munkát.
Emlékezzenek a krisztusi Evangélium kereskedőjének történetére. Arra az esetre, amikor egy kereskedő, aki egy igazgyöngy birtokába akart jutni, de éppen nem volt módja rá, hogy megszerezze. Mit tett? Eladta mindenét, minden értékét; eladott mindent, amit birtokolt, hogy megkaphassa azt az igazgyöngyöt, és megkapta...
Ugyanígy a krisztusi ezoterikus munka is egy IGAZGYÖNGY. Ahhoz, hogy megkaphassuk, le kell mondanunk mindenféle MÁSODLAGOS ÉRDEKRŐL, el kell hagynunk mindent, ami ebbe a világba húzhat vissza, és eltéríthet attól, hogy kizárólag a munkának szentelhessük magunkat.
Az emberek legnagyobb része megelégszik azzal, hogy olvasson, olvasson és olvasson, azonban nem gyakorol semmit. A gnosztikus tanítványoknak naponta kell vokalizálni, gyakorolni kell az AZF Arkánumot, meg kell tanulniuk asztráltestbe kilépni, kell tudniuk védekezni a sötétek ellen stb.
Én, Samael Aun Weor, üdvözletemet tolmácsolom. Óhajtom a fejlődéseteket, és ez minden. Minden, amit kérek tőletek: TÜRELEM, KITARTÁS, ÁLLANDÓSÁG. A tanítvány, aki nem kitartó, a tanítvány, aki türelmetlen, semmit sem ér el ezekben a tanulmányokban. Így hát, ha fejlődni akartok, arra van szükség, hogy türelmesek és nagyon állhatatosak legyetek.
Intenzív tettekre van szükség. Nem elégséges a nemes szándék, tettekre van szükség, és ez, éppen ez az, amit a forradalmi gnosztikusoknak kell tenniük. Határozottan, szilárdan és erősen kell haladnunk. Emberek millióival kell foglalkoznunk, bármibe is kerüljön. Mindenhol gnosztikus csoportokat kell szerveznünk: a városokban, a falvakban, a tanítás közintézményeiben, a spirituális nyugtalanság világában, stb.
Áldásai Őszentségének a Dalai Lámának, a Nagy Fehér Testvériség Rektorának, Nt.M. Sanat Kumara-nak, minden Dharma-pala Buddhának, akik az áldottak leírhatatlan kíséretét alkotják: Amoghasiddhi, Bhágavan Vairochana, Bhágavan Ratnasambhava, Padmasambhava, az isteni Vajrasatva, a leírhatatlan Aberamentho és a Marsi Logosz Samael Aun Weor, itt vannak velünk!...
Semmi sem állhat ellen, kedves barátaim, az ima erejének!
Semmi sem állhat ellen a tudatos szeretetnek!
Semmi sem állhat ellen az Igazság isteni Alakjának!
Semmi sem állhat ellen a minden nap gyakorolt és a létünk minden napján ismételt pszichológiai munkának!
Senki és semmi nem állíthat most meg, ebben a fényes és győzedelmes menetben, mert ott, ahol a sötétség sűrűbb, annál inkább fényleni fog a Gnózis fénye, a Lény kinyilatkoztató ismeretének fénye!
Az itt levő tibeti és indiai testvéreinknek tudniuk kell, hogy a mi intézményünk is részt vesz a harcban, amelyet ők is vívnak ezen Kali-Yuga gonosz erői ellen.
Tudniuk kell, hogy nem vannak egyedül, mert mától kezdve a népünk a misztikus és szociális panaszaikat Intézményünk minden fiókjába elviszi, az egész világba.
Mi ismerjük Aryavarta nagy titkát. Mi úgyszintén a népek békés együttélését akarjuk, egyenlőségben, szabadságban, testvériségben. Bármely emberi lénynek teljes joga van a boldogsághoz, a szellemi és anyagi teljességhez, és ezért csatlakozunk hozzájuk, a tibetiekhez, hogy helyesen érezzünk, gondolkodjunk és cselekedjünk.
Kedves testvérek és barátok, arra van szükségünk, hogy megalkossuk a belsőnkben az Embert. Konfucius ezt nagyon világosan megmondta: „Nem az igazság az, ami felemeli az embert, hanem az ember az, aki felemeli az igazságot”.
De ez az ember az Önmegvalósított ember, az ember, aki önmagához tartozik, az ember, aki képes meglátni felebarátaiban az isteni Teremtő képmását. Ez az az ember, akiről Nietzsche beszélt.
Előbb meg kell alkotnunk a valódi Embert a belsőnkben, és aztán kell az Emberfeletti Emberre gondolnunk.
Az Emberfeletti Ember nem egy mítosz. Az Emberfeletti Ember létezik, és közöttünk van, az isteni erők jelképezik, amelyek kísérnek minket, és védelmeznek ezen a Kongresszuson.
Az inka Manco Capac tanításai, az azték Kecálkoatl tanításai, a maya Cuculcan, az egyiptomi Ozirisz, a perzsa Ahuramazda, az ősi görög és római Dionüszosz, Buddha Siddharta Gautama Sakyamuni urunk, a primitív keresztények Jézus Krisztusa, stb., lesznek szándékaink súlypontjában.
Mi, gnosztikusok, egyetlen dolgot akarunk: az IGAZSÁG GYŐZELMÉT, mert így van megírva a gnosztikus evangéliumokban: Keressétek az igazságot, és szabaddá fog tenni!...
Azért jöttünk ide, kedves barátaim, hogy leromboljuk a könyvek és a materializmus felfogásának megtévesztő rémképét, amely megtöltötte a világot romlottsággal, és mindenféle dialektikus és dogmatikus hallucinációval.
Ahogyan helyesen mondta az alapító Elnökünk, Nt.M. Samael Aun Weor:
Hallgassák meg a századokat! Ismételjék meg a korok! Mi, gnosztikusok nem hisszük és nem fogjuk soha hinni, hogy mindaz, ami repül, ehető! A gnózis a tettekben tündököl és megfakul az elvonatkoztatásokban és fantáziákban, amelyeket az intellektuális emberszabásúak alkotnak róla!
Végezetül pedig, kedves barátaim és testvéreim, a metafizikai tanulmányaink néhány bekezdését idézem:
A szeretet, a fény és a szabadság által, legyetek boldogok testvéreim! Lépjetek úgy a Föld színére, mint a királyok és királynék. Emelkedjetek fel, testvéreim. Legyetek boldogak éjjel és nappal. Emelkedjetek fel és legyetek mindig a magunkban hordozott embertelen pszichikai elemek felett, hogy minden pillanatban készen álljatok, felkészülten álljatok rá, hogy megkapjátok a fény szent megtestesülését! A Nap felkelt, az idő fantomja eltűnt, az elveszett szót megtalálták!
Dicsőség a Szoláris Isteneknek!
Dicsőség a Nap Fiainak!
Áldottak, akik szeretik és szolgálják őket!
Dicsőség Őszentségének a Dalai Lámának!
Dicsőség az isteni Bhágavan Aclaiva-nak, a Tibeti Szent Rend legfelsőbb rektorának!
Örök dicsőség Nt.M. Samael Aun Weor-nak, a Vízöntő kora Avatárjának és az Ötödik Evangélium hordozójának!
Salve! Salve! Salve!
És a nagy filozófus, Bertolt Brecht egy elmélkedését teszem ehhez hozzá, amely tökéletes korolláriumként illik a beszédünkhöz:
Vannak emberek, akik egy napig harcolnak, és jók.
Vannak mások, akik egy évig harcolnak, és még jobbak.
Vannak egyesek, akik éveket harcolnak, és nagyon jók.
De vannak azok, akik egész életükben harcolnak; ők a nélkülözhetetlenek.
A Nagytiszteletű Doktor Samael Aun Weor egyike ezen nélkülözhetetlen személyeknek, ahogyan nélkülözhetetlen a műve is, ahhoz, hogy megmenthessük a lelki értékeinket.
Salve! Salve! Salve!
Tanúságot tettünk, a Gnózis kedves testvérei, kedves barátai és szimpatizánsai.
Inverenciális Béke!

